Bacsó Attila vagyok, 2001 óta vállalkozó.
Mit jelent vállalkozónak lenni és azzá válni?
Sokat gondolkozom ezen, főleg mióta a második diplomámat fogom megírni és huszonpár év után újra egyetemre járok hallgatóként. Vállalkozásfejlesztést tanulok az Óbudai Egyetemen, 46 évesen. Az elmúlt 25 évben sok mindenen keresztülverekedtem magam, legtöbbször többes számban, de előfordult, hogy egyedül. Egy dolog azonban közös volt: önállóan.
Ha valaki vállalkozik, az mindig egyfajta önérvényesítést jelent, azt az érzést, hogy ezt ő jobban szeretné, mint mások. Adott pillanatban nem feltételenül jobban is tudja, de szeretné, sőt akarja. A vállalkozói gondolkodást meg kell tanulni, viszont ahhoz, hogy az ember azzá váljon, éreznie kell belül, hogy ő vállalkozó. Vagyis kockáztatok valamit, feláldozom a jelenlegi biztos időm egy részét egy bizonytalan jövőért cserébe.
Az idő egységnyi és a legdrágább mind közül, mivel véges. Ugyan azt halljuk másoktól, hogy egy nap csak 24 órából áll és ezt nem tudjuk megsokszorozni, mégis vannak olyan eszközök, amellyel hatékonyabbá tudjuk tenni ezt az egységnyi időkeretet. Mert nagyon nem mindegy, hogy mivel és hogyan töltjük el a rendelkezésünkre álló időt.
A megfelelő időfelhasználás kulcsfontosságú egy vállalkozónak, hiszen ha nem végzi hatékonyan a feladatait, akkor a szabadideje sokkal nagyobb részét fogja munkával tölteni, mintha egy munkahelyen alkalmazottként dolgozna. Ilyenkor pedig az az érzés fog el, hogy minek csinálom én ezt napi 12-14 órában, miért nem megyek vissza inkább egy jó meleg munkahelyre, alkalmazottnak? Hiszen ott 8 órában, plusz-mínusz 1-2 óra és szabadulna és mehetne haza a családjához, vagy moziba, vagy bárhova.
Ennek a blognak több célja van, egyrészt a diplomamunkámat a hazai KKV szektor digitális felkészültségének és tudatosságának vizsgálatról írom, aminek megírását nem megúszásból írom, nem azért, hogy letudjam és behajítsam a 2. diplomámat a szekrény aljába. Azért írom, mert szeretnék segíteni a hazai kis- és középvállalkozások nagyrészt hasonló problémáinak kezelésében. Másrészt magamat is szeretném továbbképezni és hiszek abban, hogy a sok gyakorlati és elméleti tapasztalatomból, sőt tudásomból mások is tanulhatnak. Szeretek tanulni, azért vagyok itt. Az előző szemeszterben egy általam nagyra becsült és sok tekintetben nálam nagyobb tudású tanár annyit mondott szerényen: „Azért vagyok itt, hogy tanuljak”. Jó érzés volt ezt hallani egy olyan embertől, aki szerintem sok területen túlszárnyalt minket. Mégis érezte, hogy csak bizonyos területeken. Ő is tudja, hogy minél többet tanulsz, annál kevesebbet tudsz, mert kinyílik egy másik ajtó, majd egy újabb és a kérdésekből csak egyre több lesz, hiszen az ember kíváncsi és még többet szeretne tudni. A tanulás pedig nagyrészt odafigyelésből, mások által leírt, elmondott dolgok észleléséből, feldolgozásából, továbbfejlesztéséről, majd alkalmazásáról szól.
Sok hasonló problémát látok a hazai vállalkozókban, vállalkozásokban, amit le fogok írni ebben a blogban. Nemcsak a problémákról, hanem azok megoldásait is részletezem majd, amelyek már működtek. Mindent megteszek, hogy sikerüljön, mert abban hiszek, hogy amennyi energiát beleteszel valamibe, annyit tudsz kivenni belőle.
